⬆️⬆️⬆️ Via Eszti Szendrei - Meta
⬆️⬆️⬆️ Via Eszti Szendrei - Meta
️Minden társadalom annyit ér, amennyit a gyermekeinek testi‑lelki épségéből megőriz. A statisztikákból látszik, hogy ma Magyarországon a gyerekkor egészségi értelemben válságzónává vált. A gyermekeink a jövőnk, valóban vigyázunk rájuk?!
A kép forrása: “Kötelező oltások bevezetése Magyarországon”
https://www.facebook.com/share/1CQz7P7g9n/?mibextid=wwXIfr
“Egyesületi HÍREINK
VÉSZJELZÉS az államnak + válaszlevél”
https://nebancs.hu/.../306-veszjelzes-az-allamnak.html
️Lássuk mit ír erről az AAI:
“A Nebáncsvirág Egyesület legfrissebb tanulmánya a KSH adataira támaszkodva mutatja, hogy Magyarországon gyermekkori egészségügyi válság bontakozott ki. 1999 és 2023 között 2,3 millió gyermek született, ugyanakkor 6,3 millió krónikus megbetegedést regisztráltak a 0–18 éves korosztályban. Ez 2,7 tartós betegség egyetlen gyermekre vetítve.
A vizsgált kórképek között asztma, allergiák, anyagcsere‑zavarok, autoimmun betegségek, mentális és viselkedési problémák szerepelnek. A görbék felfelé ívelnek, az egészségromlás egyenletes és tartós. Ez civilizációs jelenség: mesterséges immunológiai beavatkozások, környezeti toxikus hatások, tápanyagszegény étrend, digitális terhelés és gyógyszerközpontú orvoslás együtt formálják.
A minisztériumi válasz nem adott érdemi reakciót. Az állam elismeri, hogy tud róla, de nem kezdeményez vizsgálatot, nem lát veszélyt. Ilyen helyzetben a civil szervezet tölti be az egészségügyi korai figyelmeztető szerepet, amit a közegészségügyi rendszernek kellene.
A számok világosak, az irány egyértelmű. Független epidemiológiai audit szükséges, valódi nyilvános adatközléssel, társadalmi részvétellel. A gyermekeink egészsége közérdek, nem adminisztratív tétel.
A fotón látható táblázat a kötelező oltások magyarországi bevezetésének időrendjét mutatja 1876‑tól 2019‑ig. Ez az egyik legbeszédesebb történeti dokumentum a hazai közegészségügy alakulásáról, mert kirajzolja, hogyan vált az egykor néhány ponton érintő oltási program fokozatosan mindenre kiterjedő, komplex rendszerré.
Az első oszlopban 1876 szerepel a himlő elleni oltással. Ezt követte 1938‑ban a diftéria, majd 1942‑ben a tetanusz, 1954‑től pedig a DTP‑kombináció. Az 1950‑es évek végén megjelent a BCG, a gyermekbénulás elleni Salk‑, majd Sabin‑oltás. 1969‑től a kanyaró, később a rubeola és a mumpsz is bekerült a kötelező oltási rendbe.
A kilencvenes évektől az oltási rendszer gyors ütemben bővült. 1999‑ben megjelent a HIB, a kétezres években pedig a Hepatitis B és a pneumococcus elleni oltás. 2014‑ben csatlakozott a HPV, 2019‑ben a meningococcus elleni vakcina és a közösségben terjedő bárányhimlő elleni oltás. A táblázat alapján ma egy magyar gyermek tizenkettőnél is több különböző komponenssel találkozik, többször kombinált formában, már csecsemőkortól iskolaévekig.
A dokumentum lényege, hogy a kötelező beavatkozások száma és sűrűsége százötven év alatt folyamatosan nőtt. Míg a huszadik század közepén két‑három oltás szerepelt a naptárban, ma több tucat antigén kombinációja. Ez a változás egy egész korszemléletet tükröz: az emberi szervezetet sterilizálandó közegként kezelik, nem pedig ökológiai egyensúlyként.
A táblázat így válik értékes kiegészítővé a Nebáncsvirág Egyesület tanulmányához. A két anyag együtt azt mutatja, hogy az immunológiai terhelés extenzív növekedése párhuzamos az autoimmun, allergiás, endokrin és mentális betegségek gyarapodásával. Az összefüggés okait független kutatásnak kell tisztáznia, de a folyamat tény: a gyerekkor ma biológiailag más, mint ötven éve volt.”
Forrás: Telegram "ebredes2017"