Sarıo

Sarıo
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáró témájú médiaállományokat.

↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019

↑ Vályi András : Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

↑ Fényes Elek : Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

↑ Borovszky Samu : Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.

↑ ma7.sk

Földrajzportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Nem sikerült elmenti a jegyzetedet (talán szerkesztési ütközés miatt?). Másold ki a szöveget az alábbi szerkesztőablakból, és kézi szerkesztéssel illeszd be az oldalra.
A jegyzet a CC-BY-SA-3.0 , valamint a GFDL 1.2 vagy későbbi változata alatt lesz közzétéve. További részletekért lásd a felhasználási feltételeinket .
Képjegyzet módosításához olyan böngészőre van szükség, ami támogatja a XMLHttpRequest objektumot. A te böngésződ nem támogatja ezt az objektumot, vagy nincs engedélyezve a használata (Internet Explorerben előfordulhat, hogy az ActiveX komponens ki van kapcsolva), így nem tudod módosítani a képannotációt. Elnézést a kellemetlenségért.
Sáró (más néven Barssáró , szlovákul Šarovce ) község Szlovákiában , a Nyitrai kerület Lévai járásában . Kis- és Nagysáró egyesítésével jött létre.

Lévától 14 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.

Az ősi finnugor sari- szó uráli eredetű. A mai finn nyelvben a "sás" (vizenyős, nedves területen élő, szinte kiirthatatlan zöld növény) értelmében használatos.

A község területén már az újkőkorban éltek emberek. A régészek a vonaldíszes kerámia , a zselízi csoport és a lengyeli kultúra , a kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra, illetve a késő bronz- és latén korokból találtak településnyomokat. A 2.-3. századból germán település, a 9.-10. századból szláv település nyomai kerültek elő. A " belobrdoi kultúra" sírjai a középkori település kialakulásakor semmisülhettek meg.

Sáró első írásos említése 1075 -ből származik " Saroufalu " alakban. Ez is arra mutat, hogy a magyar etnikum betelepülése közvetlenül a honfoglalást követően, az Árpád fejedelem és vezér vezette győzedelmes Pozsonyi Csatával egy időben, vagy azt már megelőzően a IX.-X. században ment végbe. A falu őslakói tehát magyarok voltak az 1945-48 közötti magyartalanításig. 1245 -ben " Sarow ", 1272 -ben " Saroy " néven szerepel a korabeli forrásokban. 1266 -ban már említik templomát és két malmát. A templomot az 1332 . évi pápai tizedjegyzék is megemlítik. A falu 1506 -ban a lévai váruradalom része, később a Révay, Beniczky és Hunyadi családok birtoka. 1534 -ben 12 portája állt. 1601 -ben 52 háza mellett református iskolája és malma is volt a településnek. 1720 -ban 20 adózó családfője létezett. 1828 -ban 107 házában 598 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Kissárót közvetve 1255 -ben, közvetlenül 1272 -ben említik először. Az esztergomi érsekség birtokolta. 1534 -ben 12 portája adózott. 1601 -ben malma és 33 háza volt. 1720 -ban 19 volt az adózók száma. 1828 -ban 55 házában 364 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „ Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék. ” [2]

Fényes Elek szerint „ Sáró, (Nagy), magyar falu, Bars vgyében, az elébbeni helység mellett, 300 kath., 230 ref., 12 evang. lak. F. u. többen. Határa mind a két Sárónak bő termékenységü, de árviz járja. Legelője, szénája sok, erdeje kevés. Sáró, (Kis), magyar falu, Bars vgyében, a Garan jobb partján, az Esztergomból Lévára vivő országutban, 15 kath., 263 ref. lak. Ref. anyatemplom. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Zeliz. ” [3]

Bars vármegye monográfiája szerint „ Nagysáró, garamvölgyi magyar kisközség, 1063 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi magyar község, mely 1245-ben villa Saró néven mint Guge Péter utódainak a birtoka szerepel. 1272-ben már a Sárai család tagjairól is van okleveles említés. 1466-ban a Lábatlan családbelieket iktatják e helység birtokába. 1506-ban a Lévaiakat és a Harasztiakat találjuk itt, a kik a községet, mint zálogos birtokot Ulászlótól kapták. Később a Révayak és a Beniczkyek az urai. 1628-ban Dillesz Pétert és fiait, II-ik Ferdinánd király Prágában kelt oklevelével itteni és bessei birtokrészeiben megerősíti, majd a Gyurcsányi és a Zsembery család, végre pedig gróf Hunyady Kálmán, kinek örökösei most is birtokosok e községben. Van itt e családnak két szép kastélya is, melyek közül az egyiket a XVII. század elején a Gyurcsányi család építtette, a másikat pedig 1757-ben Beniczky Farkas és neje Máriássy Klára. Az azelőtti Beniczky-féle kastélyban a Hunyadyak bérlője lakik, kinek érdekes régiség-gyűjteménye van és iparművészeti tárgyai és festményei is becsesek. A község határában kőkorszakbeli telep van, a Dillesz-erdő nevű dűlőben pedig egy mammuth állkapocsrészét és őrlőfogát találták meg, melyek a megyei múzeumba kerültek. A XVIII. század vége felé, a mikor a község lótenyésztéséről is híres volt, a lakosok itt a Garamban aranyat mostak. Ez időben a község tót nevével: Sarovcze, is találkozunk. A pápai tizedszedők jegyzékében Sarró alakban van megemlítve. Katholikus temploma 1332-ben már fennállott, de elpusztult. Mostani temploma 1733-ban épült és az anyakönyvek is ekkor kezdődnek. A községnek van postája, de távirója és vasúti állomása Zseliz. Ide tartoznak Görcsi, Alsó- és Felsőfüzék puszták is. ” [4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Kis- és Nagysárót 1943 -ban egyesítették. 1938 és 1945 között is Magyarország része volt, gyakorlatilag színmagyar lakossággal.

1945-ben a magyarság mintegy 50%-át – többségükben reformátusokat – az oktrojált Benes (Kassai-Kosicei) Dekrétum alapján kitelepítették. Helyükre szlovák telepeseket hoztak.

A "romungrók " mintegy 200-250 éve települtek le a Garam mentén (Sáró, Vezekény, Farnad), mint szegkovácsok, sátorkészítők, teknővájók – azaz kétkezi szabad munkások. Túlnyomó részük a Kis- és Nagysáró közötti lankás területen lakott csinos kunyhókban. Sokan közülük a magyar cigánymuzsika világhírességei lettek, mint Sárai Elemér, vagy a vezekényi Sivok dinasztia számos leszármazottja. A roma nyelv egyik változatát sem beszélték már – csak magyarul tudtak. Minthogy a két falu között zárt egységet képeztek, a "falucska" a Közép-Sáró népi nevet kapta.

Felső- és Alsóveszele 1516 -tól tűnik fel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtoka volt. A két településrész 1888 -ban olvadt össze, 1899 -ben csatolták Tőréhez, majd 1958 -ban Sáróhoz.

1880-ban Alsó és Felsőveszele 157 lakosából 133 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.
Nagysáró 883 lakosából 809 magyar és 58 szlovák anyanyelvű volt.
Kissáró 590 lakosából 565 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Alsó és Felsőveszele 146 lakosából 138 magyar és 8 szlovák anyanyelvű volt.
Nagysáró 1006 lakosából 973 magyar és 23 szlovák anyanyelvű volt.
Kissáró 646 lakosából 645 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Nagysáró 1063 lakosából 1031 magyar és 24 szlovák anyanyelvű volt.
Kissáró 657 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1910-ben Kissáró 572 lakosa mind magyar anyanyelvű, Nagysáró 1007 lakosából 986 magyar és 19 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Kissáró 513 lakosából 560 magyar és 14 csehszlovák. [ forrás? ]
Nagysáró 1103 lakosából 1017 magyar és 76 csehszlovák.

1930-ban Kissáró 508 lakosából 448 magyar és 47 csehszlovák.
Nagysáró 1188 lakosából 709 magyar és 180 csehszlovák.

1941-ben 1558 lakosából 1529 magyar és 23 szlovák.

1991-ben 1639 lakosából 823 magyar és 643 szlovák.

2001-ben 1621 lakosából 746 magyar, 616 szlovák és 212 magyar cigány (romungro).

2011-ben 1654 lakosából 796 szlovák és 752 magyar.

2021-ben 1606 lakosából 795 szlovák, 586 magyar, 22 cigány, 16 egyéb és 187 ismeretlen nemzetiségű. [5]

Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare)

Mégse
Szerkesztés
Törlés
Előnézet
Visszaállítás

A jegyzet szövege (tartalmazhat wikikódot )

Új képjegyzet
Jelölj ki egy téglalapot a fenti képen (a bal egérgomb nyomvatartásával).
Ehhez a képhez jegyzetek tartoznak. Húzd az egeret a kép fölé a megjelenítésükhöz.
A jegyzetet a(z) X oldalon tudod szerkeszteni.
Miért szeretnéd törölni a jegyzetet?

[[Wikipédia:Képjegyzet|Képjegyzet hozzáadása]]$1
[[Wikipédia:Képjegyzet|Képjegyzet módosítása]]$1
[[Wikipédia:Képjegyzet|Képjegyzet törlése]]$1

RTL News > Legale Sterbehilfe in der Schweiz: Suizid-Kapsel "Sarco-Pod" soll ab 2022 eingesetzt werden
Der Sarco-Pod wird mit dem 3D-Drucker hergestellt.
Virales Video Putins unsichtbare Hand & Selenskyjs lustiger Konter
Russia Today zitiert David Bowie Sohn Duncan Jones kontert mit Solidarität zur Ukraine
Erfrischend im Frühling So einfach geht Zitronentarte mit nur wenigen Zutaten
Selbstbestimmt und ohne fremde Hilfe aus dem Leben zu scheiden – das bietet Sarco an. Die mobile Kapsel soll 2022 Sterbewilligen helfen. Ganz legal, zumindest in der Schweiz.
Selbsttötung mit Hilfe einer Roboter-Maschine. Das ist die Idee der Sarco-Kapsel. Nun bescheinigt ein Gutachten dem System, dass es in der Schweiz legal betrieben werden kann. In Staaten wie der Schweiz, Belgien und den Niederlanden ist es gesetzlich erlaubt, dem eigenen Leben ein Ende zu setzen. Auch in Deutschland, hier kippten die obersten Richter die restriktive Gesetzgebung des Parlaments. Der Unterschied zur Schweiz besteht darin, dass es dort kaum normierende Gesetze gibt, da die Schweizer den Suizid sehr weitgehend als grundsätzliches Freiheitsrecht auffassen. Genau genommen muss Sarco nicht vom Staat zugelassen werden, das Gutachten muss ihm nur bescheinigen, gesetzeskonform zu sein.
Im Jahr 2020 starben in der Schweiz rund 1.300 Menschen durch assistierten Suizid. Meistens wird ein tödlich wirkender Giftstoff verwandt wie flüssiges Natrium-Pentobarbital. Natrium-Pentobarbital ist ein Beruhigungsmittel, das von einem Arzt verschrieben werden muss. Sarco vereinfacht das Verfahren. Die Kapsel kommt ohne ein tödliches Medikament aus. Damit umgeht man die Gesetzgebung für gefährliche Stoffe, was Beschaffung, Lagerung und Anwendung angeht. Der Suizid kann komplett allein durchgeführt werden, es muss kein Mediziner assistieren.
Die Kapsel wird in den Niederlanden in einem 3-D-Drucker herstellt. Dort ist die Herstellerfirma ansässig, doch die Gesetzeslage der Schweiz begünstigt die Sterbehilfe durch eine Maschine. In anderen Ländern ist die Beteiligung eines Mediziners teilweise zwingend vorgeschrieben. Die Maschine arbeitet autonom, sie kann überall hin transportiert werden. Das Ableben kann daher in einem Hospiz, dem eigenen Schlafzimmer oder auf einer Wiese stattfinden. Die Wahl des Ortes ist in der Schweiz ein Problem, weil Todestouristen immer wieder Hotelräume für ihr Ableben genutzt haben.
Der Vorgang selbst ist denkbar einfach. Dem Patienten werden zunächst eine Reihe von Fragen gestellt, die prüfen, ob die Person zu einer freien Willensentscheidung fähig ist. Nach diesem Online-Test erhält sie dann einen Code für den Zugang und kann in die Kapsel steigen. Dort kann sie einen Hebel umlegen. Es gibt aber keinen Automatismus, wer will kann den Prozess einfach abbrechen. Nach Betätigung des Hebels wird der luftdichte Innenraum mit Stickstoff geflutet, der Sauerstoff wird verdrängt. Anderes als etwa beim Ertrinken löst der Austausch des Gases keine Panik oder Abwehrreaktionen des Körpers aus. Der Patient fühlt sich nur ein wenig "beduselt" und euphorisch, bevor er in weniger als 30 Sekunden in eine Bewusstlosigkeit versinkt. Der Tod tritt dann durch Sauerstoff- bzw. Kohlendioxidmangel ein.
Bislang gibt es zwei Prototypen, eine dritte Maschine soll 2022 in der Schweiz einsatzbereit sein. Um die gesetzlichen Vorgaben zu erfüllen, muss noch eine Kamera im Inneren platziert werden. Der erste Prototyp wird derzeit im Museum für Sepulkralkultur in Kassel ausgestellt.
Ziel der Firma ist es, dem Sterbewilligen eine autonome Entscheidung anzubieten, bei der sie nicht länger auf die Bereitschaft von Gutachtern und Medizinern angewiesen sind. Und natürlich ist auch kein Mediziner mehr unmittelbar am Geschehen beteiligt. Auch für Ärzte, die eine freie Entscheidung über das Leben bejahen, kann es belastend sein, regelmäßig als "Todesengel" tätig zu werden. Nur ein Problem löst Sarco nicht. Alle Formen gesetzlicher erlaubter Sterbehilfe setzen eine freie und klare Willensentscheidung voraus. Demenz- oder Alzheimerkranke erfüllen diese Voraussetzung nicht.
Sie haben suizidale Gedanken? Hilfe bietet die Telefonseelsorge . Sie ist anonym, kostenlos und rund um die Uhr unter 0 800 / 111 0 111 und 0 800 / 111 0 222 erreichbar. Auch eine Beratung über E-Mail ist möglich. Eine Liste mit bundesweiten Hilfsstellen findet sich auf der Seite der Deutschen Gesellschaft für Suizidprävention.
Für Kinder und Jugendliche steht auch die Nummer gegen Kummer von Montag bis Samstag jeweils von 14 bis 20 Uhr zur Verfügung - die Nummer lautet 116 111.
Hinweis: Dieser Artikel erschien zuerst auf stern.de.
Ihre Anfrage konnte nicht bearbeitet werden. Bitte versuchen Sie es später erneut. Sollten Sie noch weitere Fragen zu unserem Angebot haben, nehmen Sie bitte Kontakt mit uns auf.

Verkauf nur an Unternehmer isv§14BGB, nicht an Verbraucher isv§13BGB
Fragen & Beratung: 02261 - 944 10
shop@rauschenbach.de

Geschäftskunde

Privatkunde

Geschäftskunde

Auslandskunde

Kühlmöbel

Kühlzelle

Nassmüllkühler

Entfeuchtung

Eis-Sahne-Saft

Getränketechnik

Haushaltskälte

Wein- & Wildkühlung

Arzneikühlung

Klimatechnik

Küchenmöbel

Angebote

Unsere Hersteller

Über uns

Kühlmöbel

Kühlzelle

Nassmüllkühler

Entfeuchtung

Eis-Sahne-Saft

Getränketechnik

Haushaltskälte

Wein- & Wildkühlung

Arzneikühlung
Eve Tamircile Sikiş
Türk Escort Germany
Lisesi Çizgi Izle

Sarıo

Report Page