Kamionban Szex Történet, Kamionban Erotikus Történetek
🔞 TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT KATTINTSON IDE 👈🏻👈🏻👈🏻
Kamionban Szex Történet, Kamionban Erotikus Történetek
Főoldal
Történetek
Beküldés
Szerzők
2022-08-22
|
Horror
–Ki áll készen arra, hogy egy kicsit többet lásson Ms. Armstrongból? -kérdezi. A tömeg ujjong...
2022-08-19
|
Novella
- Pista a fűkaszával rendbe kellene tenni a csekmetet. - hallotta az édesanyja csilingelő...
2022-08-17
|
Merengő
A hátizsákjából egy írótömböt vett elő és a roskatag íróasztalra tette, amit az erdészet szállított...
2022-08-14
|
Horror
Ó, istenem…Sarah mekkora egy ribanc! Az apjának meg fogalma sincs róla. Két napja megdugtam...
2022-08-05
|
Fantasy
Az alagsor. Sötét, kígyózó folyosó, rémületkeltő zajokkal, természetellenes szagokkal, mely...
dreamboy94 :
Én is szívesen olvasnám a foly...
91esfiu :
Szia! :) én kíváncsian várnám...
91esfiu :
Ahh de jó, szinte beleéltem m...
91esfiu :
Én már nagyon várom :P
2005-08-13
|
Híres emberek
2007-02-01
|
Idézetek
Barbara, Kedves!
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Beküldte: SinaraMarokfegyver ,
2012-02-08 00:00:00
|
Gruppen
– Megnézem a címet – vette elő a telefonját Emese. – Megtennéd, hogy segítesz megkeresni legalább az utcát? Pesten is milyen jól útbaigazítottál…
Valamit felelni akartam, nemcsak egy udvarias „természetesen”-t, hanem a kellemes utazás után kijárót, kedveset… de nem tudtam megszólalni, mert a telefonjából felolvasta a címet. Azt a címet, amit a barátnője írt sms-ben.
Az én címemet!
Utca, házszám.
Bekanyarodtunk az utcába, fél percen belül az egyforma házak közül a megfelelő elé.
– Ilyen jól kiismered magad? – csodálkozott Emese, nem tűnt fel neki némaságom, s hogy milyen lassan oldódik értetlenségem.
– Végülis elég sokan laknak ebben a házban – közöltem inkább magammal, mint vele.
– Nem baj, megcsörrentem Ditkét… – Úgyis tett, telefonnal a fülén, fürkészve közben az ablakokat és erkélyeket. – Hali! Megjöttünk… Jó, tizenöt.
A tizenöt tényleg jó! Eggyel több, mint a 14… tehát Ditke a szomszédomban lakik. Hirtelen megérkezett a megvilágosodás.
– Felkísérlek, átadlak hiánytalanul – jelentettem ki.
Emese természetesnek vette ezt a gesztust, s az sem tűnt fel neki, hogy nem a 15-öst nyomom a kapucsöngőn, hanem a kódot pötyögtem be.
*
Emese tánclépésben, a közeli viszontlátás örömétől szinte a szürke padozat érintése nélkül gyűrte le a magasságot Egyetlen lépcsőfokkal lemaradva, mögötte lépkedtem, kedvtelve nézegettem a félgömböket, melyek így, kicsit kitolva, még ingerlőbbnek látszottak, ha egyáltalán lehet fokozni a tökéletes gömbölyűség keltette vonzást. A kamionos élményünkre gondolva nem is értettem: egy ilyen lány mit néz egy másik, gyengébb kivitelezésű fenéken?
A közvetlen szomszédságban lakó lányokon kívül csak két embert ismerek a lépcsőházban. Ezzel a kettővel most sikerült találkozni, az egyiket éppen sétáltatni vitte az ikertestvérének is beillő kutyája, a másik teljes díszben – üzleties öltözékében – vadászatra indulhatott, olyanokat keresve, akik szeretnének tutira és gyorsan meggazdagodni. Ilyen lehetett Emese állásinterjúztatója, mert láttam a lapos pillantásából, hogy ő is vetkőztetéssel indítana…
Különleges szerencsének tartottam, hogy éppen a szomszédságomban lakik Ditke, akihez Emese készült, kizárásos alapon – mivel Beát nem lehet Ditkének becézni, Dorina meg Dorina –, a kis szőke lehet Ditke… Eddig jutottam el gondolatban.
Csengetés helyett – ismerem a rendet – kopogtam, Emese, repdeső jókedvében erre sem figyelt fel.
Azonnal nyílt az ajtó, és a szőkeség tessékelt be bennünket. Suttogva bevezetett a jobboldali kisszobába:
– Vendégek vannak, de mindjárt végeznek – Becsukta az ajtót mögöttünk. – De jó, hogy látlak! – puszilták meg egymást kétoldalt, majd Ditke mutatóujját Emese ajkától kiindulva lassan végighúzta egészen a köldökéig.
– Ti ismeritek egymást? – fordult felém is.
Útitársam most kapcsolt, szeme kikerekedett:
– Mert ti is ismeritek egymást?
– Amolyan barát-féle – somolygott Ditke. – Innen, a fal túloldaláról.
Az előszoba irányából hangokat hallottunk.
– Készen vannak – magyarázta Ditke.
– Merre van a mosdó? – kérdezte Emese.
– Várj, mert elment az egyik pasi zuhanyozni! – kukucskált ki a folyosóra Ditke, hogy felmérje a helyzetet.
– Nem baj, nem vagyok szégyenlős…– nevetett a fiatalabbik lány.
– Te aztán semmit sem változtál! – Ditke kétkézre fogta barátnője arcát és gyengéden pofozgatta. – Nem hoztál cuccot?
– Mit?
– Ruhát, fogkefét…
– Nem akartam úgy eljönni otthonról, mert rájöttek volna, hogy nem csak egy napra jövök. Már a vonatról telefonáltam haza, hogy téged is meglátogatlak, ne várjanak. Amúgy lehet, hogy fel sem tűnt volna, ha nem megyek, de ha bejelentem, akkor meg esetleg el sem engednek.
– Keresek neked törölközőt. – Ditke kinyitott egy gardróbszekrényt, nyújtózkodva végigsimította az ott található valamiket, melyekből semmit nem láttam, mert az igen kurta, citromsárga ruhájából kikandikáló popsijára meredtem. Bugyi sehol. Igaza volt Emesének: a barátnője tényleg nem visel bugyit, csak az erkélyen esetleg, amikor összefutunk, de akkor meg a bugyin kívül semmit.
De a show ezzel nem ért véget – rudat ugyan nem használt a lány, de izgatóbb volt ez akármilyen rúdtáncnál, egyébként is azonnal tudtam volna munkaeszközt prezentálni –, nem lett meg a keresett törölköző, vagy rossz helyen kereste, most lehajolt, és a legeslegalsó fiókban kutakodott. A belátás hibátlan, nemcsak a puncijában lehetett gyönyörködni, de mindenben, amit eredetileg a ruhája alatt tartott. Mennyivel jobb feneke van Ditkének is, mint annak a kamionban cumizó csajnak! – Erre akartam valamiféle utalást tenni Emesének, de ahogy ránéztem, világos volt, hogy ő is tisztában van ezzel: még a szája is tátva maradt, ahogy hosszú lábak találkozási pontjára meredt.
Kíváncsi voltam, mi fog ebből kisülni, ha az én kedves szomszéd szőkeségem észreveszi a barátnője arcára kiülő kifejezést, amikor felegyenesedik, de csalódnom kellett. Ditke teljes természetességgel nyújtotta át a szekrényből előkerülő köntöst Emesének, mintha észre sem venné a csillogást annak a szemében az idő közben ismét a ruha alá rejtőző fenék nyújtotta gyönyörűség miatt. A lány szó nélkül vette át a kopott fehér köntöst, és amint meghallottuk a fürdőszobaajtó csapódását, jelezve, a koma végzett a tisztálkodással, egy gyors mosoly kíséretében elszaladt.
– Aranyos, ugye? – kérdezte Ditke, fejével az ajtóban eltűnő barátnője után bökve, miközben leült egy régi kanapéra és engem is hellyel kínált. – Hol találkoztatok?
Röviden elmeséltem kétszeri találkozásunkat és a kapóra jött véletlent.
– Útközben sokat mesélt az élményeitekről… – kezdtem, mire a szőkeség harsányan felnevetett, belém fojtva a szót.
– Élmény az volt bőven, főleg neki, mert nagyon kezdőként jött le a partra, tanítgatni kellet. Mondta, hogy velem veszítette el a szüzességét?
– Veleeed? – alig tudtam leplezni megrökönyödésem. – Erről nem tudok.
– Ott voltam mellette, és vigyáztam, nehogy a srác nagyon durva legyen vele – mosolygott Ditke. Egy kissé leeresztettem a vállamat. Nem tudom, csalódtam-e, hogy nem azt hallom, amit elsőre vártam, vagy inkább megnyugodtam.
– Srác? – zökkentem vissza, megkapaszkodva a furcsaságban, ami csak most jutott el az agyamig. – Nem többen voltak?
– Ketten… vagy egy alkalommal négyen, de a szüzességet csak az első tudja elvenni – oktatott ki.
– Ezt én is így gondolom… – válaszoltam kissé durcásan, amiért ennyire tudatlannak néznek. – Kár, hogy mára már nem volt az a szűz punci, amivel találkoztam, de semmi panaszom nem lehet.
– Menet közben felpróbáltad? – kérdezte Ditke, de a hangjából nem hallatszott ki harag, vagy megrökönyödés. Sőt. Szemei csillogtak, arcán pedig mégjobban szétterült a mosoly. – Vagy azért megálltatok?
– Hogy gondolod? Olyan ügyesek nem vagyunk, hogy futtában… – Témát váltottam: – És amikor csak ti ketten voltatok a parton, akkor mit csináltatok? – Magam sem értem, ezt miért kérdeztem, hiszen nem tudhattam előre, hogy ez az ártatlan érdeklődés megfordítja Emeséről kialakított eddigi elképzelésemet, és tovább gyarapítja az aznapi szerencse-listámat.
– Kettesben sem unatkoztunk – válaszoltra Ditke homályosan és vidáman felkacagott.
Mielőtt jelezhettem volna, hogy ezzel még nem válaszolt a kérdésre, Emese ismét betoppant az ajtón. Mit betoppant? Inkább berobbant. Meztelen testét csak a köntös takarta, ami könnyedén fellebbent, miközben a barátnője mellé, a kanapéra vetette magát.
Harsány kacagás töltötte be a lakást, ahogy a két lány viháncolva fetrengett a nyikorgó bútordarabon, míg végül Ditkének sikerült ismét ülőhelyzetbe tornásznia magát és még mindig kacagva összeborzolta Emese haját, lenyugtatva ezzel a lányt is.
Nem szóltam semmit, csak halványan elmosolyodtam. Látszott, hogy ez a két lány mennyire jól megérti egymást. Igazi szívbéli jó barátnők.
Mióta Emese visszajött a zuhanyozásból, még egy pillantást sem vetettek rám. Ditke ehelyett újra és újra végigmérte barátnőjét, aki még mindig vigyorogva terpeszkedett mellette a kanapén egy szál köntösben.
– Elvagy bugyi nélkül, vagy adjak? – kérdezte, és fellibbentette a kopott fehér anyag szélét, tökéletes belátást engedve Emese combjai közé.
Ha nem csodáltam volna már meg ezt a gyönyörű látványt rövid pihenőnk alatt, most biztosan túl szűkké vált volna a gatyám, habár már így is eléggé feszített. Ditke csillogó szemekkel mosolyogva bámulta a bugyi hűlt helyét barátnőjén, tudomást sem véve az én kutató tekintetemről, ami legkevésbé azt fürkészte, mi nincs ott, sokkal inkább az, hogy mi van.
– Úgyis csak levenném... – kacagott Emese. – De adhatsz is, mert el kell szaladnom, venni valami piát a boltban. Meg kell ünnepelnünk a viszontlátást.
– Amiatt ne fáradj! – kacagott Ditke és ismét kedvesen beletúrt barátnője hajába, egy kicsit talán túl sokáig is tartva ujjait a nedves fürtök között. – Van itthon elég.
– Akkor csapunk egy görbe estét – csillogott a fiatalabbik lány szeme –, aztán pedig idebent mulatjuk át az éjszakát, amihez pláne nem kell bugyi.
Ditkéből ismét gyöngyöző kacaj tört ki és egy hangos cuppanós puszit nyomott barátnője szája csücskébe, hogy aztán feltápászkodjon a kanapéról és ismét feltárja előttünk a ruhája alatt rejtőző formás félgömböket a padlón szétszórt ruhadarabok között kutatva a bugyi után.
Talán Emese pontosan tudta, hogy ezt a hatást fogja elérni barátnőjénél a kis színi előadással és pont azért hergelte, hogy most ismét megcsodálhassa Ditke formás alfelét. Legalábbis én erre gondoltam, és sajnáltam, ha nem nekem szól a mutogatás, de aztán gyorsan tova is űztem fejemből az elképzelést. Elvégre mi, férfiak, sosem érthetjük meg igazán a nőket. Ha szóvá tenném iménti elképzeléseimet, a két lány bizonyára halálra röhögné magát azon, mit nem feltételezek én róluk. De hiába nyugtatgattam magam ilyen gondolatokkal, ennek ellenére is láttam a furcsa fényt csillogni Emese szemében és… lábait kissé jobban széttárta, tökéletes belátást engedve puncijára, ami talán már nem is a zuhanyzás után a bőrén maradt vízcseppektől csillogott, keze pedig kissé remegni látszott. Mintha türtőztetni akarná magát, hogy ne nyúljon ki és simogassa meg a tőle alig karnyújtásnyira lévő csodás popsit… Vagy megint csak én magyarázok bele mindent?
– Megvan! – kiáltott fel diadalmasan Ditke és kiemelt egy kék-fehér mintás tangát a ruhák kupacából. – Ez pont jó lesz – egyenesedett fel és fordult vissza barátnőjéhez, aki csak csálén mosolygott és továbbra is széttárva tartotta a lábait, mintha csak azt várta volna, hogy barátnője húzza fel rá a falatnyi ruhadarabot.
Az azonban sohasem derül már ki, hogy pontosan mit is akart Emese (ha csak egyszer nem meséli el nekem), mert ebben a pillanatban ismét hangok szűrődtek be a folyosóról, és mire észbe kaptunk volna, az ajtó fel is tárult.
A pillanat megfagyott. Emese továbbra is ott ült a kanapén, felhajtott szélű köntössel, enyhén széttárt lábakkal, Ditke pedig féloldalasan előtte, kissé maga előtt kitartva a falatnyi bugyival. Mind a hárman a barna hajú szépséget bámultuk, aki nedves haját dörzsölve lépett be a szobába. Mint egy egzotikus Vénusz a szikrázó habokból! Napbarnított bőrén úgy szikráztak a vízcseppek, mint ezernyi apró gyémánt, azonban még így is kiviláglott mögüle egyedi szépsége. Falatnyi bugyin és egy szűk toppon kívül semmit sem viselt és még azok is teljesen átnedvesedtek, elérve, hogy a vékony anyag rátapadjon az édes virágillatot árasztó bőrre. Így tökéletesen láthattuk versenylovakat megszégyenítően hosszú és izmos lábait, lágyan ívelt kulcscsontját és formás melleinek a topp mögül kirajzolódó vonalát.
A látvány egyszerűen megbabonázott. De nem csak engem, hiszen Emese is úgy bámult tágra nyílt szemekkel a belépőre, mintha legalábbis egy istennő szállt volna le közénk.
– Szépen vagyunk! – kacagott fel Dorina, szertefoszlatva a pillanatnyi varázst. – Én két menetet lezavartam egyszerre, ti meg közben a szomszéd szobában szórakoztok.
Tüntetőleg felém fordult, és hozzám hajolva puszival üdvözölt, mint régi jó ismerőst.
Legalább valaki figyel rám – gondoltam, bár cseppet sem sajnáltam eddig, hogy mintegy külső szemlélőként, kukkolóként figyelhettem az eseményeket.
Miközben minden egyes vízcseppet megcsodáltam a hibátlan bőrén, popsiját fordítva felém, Dorina a lányokhoz fordult. Összeszűkült szemekkel méregette Emesét.
– Te vagy az a... – kezdte bizonytalanul.
– Igen – szakította félbe Ditke. – A lány, akiről már meséltem. Ő pedig Dorina, az egyik lakótársam – mutatta be a szobába lépő gyönyörűséget is a barátnőjének.
Emese halványan bólintott, közben azonban egy pillanatra sem vette le a tekintetét Dorináról, aki hasonlóképpen, megbabonázott tekintettel meredt az új lányra.
– Ja, Ditke – kapott hirtelen észbe –, lenne egy meneted az egyik faszival, azt mondja, maradt még benne kipréselni való… Jól mogyorózd meg közben, azt szereti!
Ditke – felvéve a „munkára!” című, grimasznak is beillő, kötelességtudást sugárzó mosolyt – kinyitva egy szekrényajtót, megvizsgálta magát a tükörben, majd felhúzta az eredetileg Emesének szánt tangát, és szó nélkül kilépett a szobából. Meg tudtam érteni, hogy nem nagy örömmel hagyta félbe barátnője üdvözlését és cukkolását. Én is sajnáltam a lefújt műsort.
Dorina, a hajtörölgetésről elfeledkezve állt. Emesét nézte, Emese őt. Én mindkettőjüket, de főleg fejmagasságomban Dorina popsiját.
A levegő egy pillanatra megfagyott körülöttünk. Semmi sem mozdult, de szinte éreztem, ahogy a szikrák pattognak a két lány között. Hirtelen jött elhatározásomban, talán hogy oldjam a feszültséget, megragadtam az előttem álló Dorina csípőjét és kedvesen az ölembe rántottam. Ő vidáman felnevetett a mozdulatra, de hangjában éreztem valami kényszeredettséget. Ez támasztotta alá az is, hogy egy lélegzetvételnyi időt követően azonnal fel is állt, megfosztva engem feneke lágy érintésétől és lehuppant a kanapéra, közvetlenül Emese mellé. A lány szemmel láthatóan élvezte a kialakult helyzetet és velem, az eddigre már szinte megszokott módon, semmit sem törődve, széles vigyorral az arcán bámulta a mellette elterpeszkedő szépséget.
Ők is érezhették a ránk telepedő feszültséget, mert látszott, hogy az arcukat uraló mosoly mögött egészen más érzések kavarognak. Mióta Ditke kilépett az ajtón, senki sem szólalt meg. A csend pedig kezdett már kissé nyomasztó lenni. Mindenki a szavakat kereste.
– Mit műveltetek ti idebent? – szólalt meg végül Dorina, szinte tökéletesen egy időben azzal, ahogy Emese is kinyitotta a száját: – Milyen volt a pasikkal?
Az egyszerre elhangzott kérdések ismét visszataszajtottak a néma feszültségbe, amiből azonban egy pillanattal később gyöngyöző kacagás robbant ki, mindkét lány részéről. Dorina kisöpört az arcából egy nedves tincset, majd nagy sóhajtás kíséretében mégjobban elterpeszkedett a kanapén.
– Nagyon lefárasztottak? – kérdezte Emese, egy pillanatra sem véve le a tekintetét a másik szépségről.
– Nem – rázta meg a fejét Dorina és a mellette ülő lány barna szemeibe nézett. – Csak már kicsit elegem volt, amikor végre lezuhanyozhattam és a faszi azzal jön, hogy még egy menetet akar.
– Te meg inkább elküldted magad helyett Ditkét? Jó kis barátnő vagy – heccelte Emese, mire Dorinából ismét harsány kacaj tört ki.
– Bírtam volna még bőven. Nem erről van szó – ingatta a fejét még mindig kuncogva. – De itt volt az ideje, hogy Ditke is kivegye a részét a buliból, én meg már untam a banánt.
Emese arcán e mondat hallatán olyan kifejezés uralkodott el, mint a kisgyerekén, aki valami csínytevésre készül.
– Inkább vágynál helyette kagylóra? – kérdezte, miközben keze lassan elindult és végigsimított Dorina felkarjának bőrén, letörölve róla az apró vízcseppeket.
A másik lány ismét a szemébe nézett, de nem húzódott el a simogatástól. Sőt. Még csak meg sem rezdült. Egy örökkévalóságnak tűnő pillanatig csak bámultak mélyen egymás szemébe, míg végül a két test egyszerre nem mozdult, a hirtelen fejleménnyel megforgatva körülöttem az egész világot, ahogy ajkaik vadul egymásba forrtak.
Sosem láttam még két lány ennyire hevesen csókolózni. Mintha csak fel akarnák felni egymást elevenen. Azt pedig legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyen közelről lehetek majd egyszer tanúja ilyesminek. De hát ez egy szerencsés nap volt, én pedig már meg sem lepődtem azon, hogy a mázlim még ilyen gyönyörökkel is megajándékoz.
Emese és Dorina, tudomást sem véve jelenlétemről, szenvedélyes csókcsatát vívtak, tőlem alig egy lépésnyire. Az idősebb lány megragadta a tanyasi szépség tarkóját és úgy vonta közelebb magához, mintha csak mégjobban rá akarná préselni ajkait a sajátjaira. Emese apró kezei pedig eközben fürge egérkék gyanánt szaladtak végig újdonsült barátnője karjain, hogy aztán a vállainál behatoljanak a toppja alá, és a lapockáit simogassák tovább.
A két női test teljesen egymásnak feszült. Hasfalaik közé még egy papírlapot sem lehetett volna bedugni, melleik pedig párnákként nyomódtak össze egymáson.
Éreztem, hogy a gatyám egyre szűkebb lesz. Mintha pillanatok alatt több számot zsugorodott volna. Egy pillanatig még figyeltem a lányokat, akik azonban továbbra sem akartak tudomást venni rólam. Lehunyt szemmel feledkeztek bele az orkán erejével tomboló csókba, Emese keze pedig már Dorina hasán végigsimítva lefelé haladt, miközben barátnőjéé éhesen siklott be a köntöse alá. Amikor az apró kéz, amely pár órával ezelőtt még az én farkamat markolta, besiklott a bugyi alá, amely már teljesen átnedvesedett (szemmel láthatóan nem a zuhanyzás nyomán ottmaradt víztől) én sem bírtam tovább, és m
Egy jó fogás a plázában - Ingyen online 18+ szex videók, pornó filmek diáklányokkal
Budapesti utcán, Családi szex videók és pornó filmek ingyen, nagy mennyiségen
Anya - fia szexvideó - Mobil telefon Szex pornó videók, ingyen sex tablet filmek