Folyópart Szex Történet, Folyópart Erotikus Történetek

🛑 TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT KATTINTSON IDE 👈🏻👈🏻👈🏻

Folyópart Szex Történet, Folyópart Erotikus Történetek
Hottest Porn Videos are Right Here !! Get Access to Exclusive Videos and Porn scenes. 🔥🔥
Az itt megjelenő szextörténetek csupán a fantázia művei, vagy a látogatók által beküldött sztorik, nem fedik a valóságot. Szeretnéd, hogy megjelenjen nálunk a Te szex történeted? Küldd be nekünk ide kattintva!
Felnőtt tartalom, belépés csak 18 éven felülieknek.

В этой порно игре ты точно кончишь за 1 минуту!
Hottest Porn Videos are Right Here !! Get Access to Exclusive Videos and Porn scenes.
Hottest Porn Videos are Right Here !! Get Access to Exclusive Videos and Porn scenes.
Elvetemült szex történetek, és erotikus mesék, fantáziák
A kora délelőtti nyári napsütés kellemesen melegítette meztelen testem. Nem bántam a déli forróság hiányát; jobban kedveltem a mérsékelt meleget mint a rekkenő hőséget, ráadásul ilyenkor még a leégés veszélye sem fenyegetett. Lassan simogattam melleimet, hasamat, szeméremdombomat, majd kényeztetni kezdtem a puncimat, csiklómat. Nem siettem el, tudtam, hogy bőven van időm.
Úgy két hónapja fedeztem fel a tisztást miközben a folyópart egy szakaszát próbáltam feltérképezni mountain bike-om nyergében. Világéletemben szerettem biciklizni, különösen elhagyatott földutakon, ösvényeken, szántóföldek mellett, mindegy hol, csak lehetőleg ne aszfalt úton, autók között. Ez, így a huszonharmadik születésnapom felé közeledve se változott.
A tisztás inkább csak egy hézag volt a folyópartot szegélyező fák között, talán háromszor három méteres, de bőven elegendő a plédemet leteríteni és napozni. A délelőtt nagy részében a fák lombkoronája közötti résen át akadálytalanul átjutottak a nap sugarai. A hely jó pár kilométernyire esett bármelyik falutól, és a legközelebbi országút is túl messzire esett ahhoz, hogy az autók hangját hallani lehessen. Tökéletes csend és béke, csak a falevelek halk susogása az enyhe szellőben, bogarak motozás, a néhány méternyire békésen hömpölygő folyó időnkénti csobbanása. És a napsütés. Mindig is imádtam a napot, nyáron kivirultam.

Első alkalommal csak üldögéltem a biciklim nyergében és élveztem a csendet. Másnap már pléddel és vizeskulaccsal „felszerelkezve” tértem vissza. Eleinte kicsit féltem, hogy esetleg valaki arra jár, és meglát, ezért az első két-három alkalommal csak a topomat vettem le, majd később már a shortomat is, és bikiniben napoztam. Amikor csak az időjárás lehetővé tette – eső után néhány napig sárdagonyává változott az egész terület –, kijöttem délelőttönként napozni, olvasni és hálát adtam a sorsnak a kötetlen munkaidőmért.
Miután pár hét elteltével sem találkoztam egy teremtett lélekkel, elhatároztam, hogy lebarnulok mindenhol. Levettem a bikini felsőmet, majd a következő alkalommal már a bikini alsómat is. Megszabadultam még nyak- és bokaláncomtól, gyűrűimtől is, hajamat pedig kieresztettem hajgumim fogságából. Felizgatott, hogy anyaszült meztelenül napozok a természet lágy ölén, ahogyan az is, hogy esetleg valaki megláthat. Bár erre az esély igencsak elenyészőnek tűnt, mégis, elvileg járhatna arra valaki, vagy esetleg elhaladhatna a folyón egy csónak amiből, ha pont jó időben néznek jó irányba, megláthatnának. Ráadásul ha egy férfi járna arra, és meglát pucéran… Világosbarna, bőven váll alá érő haj, kék szemek, futástól, biciklizéstől, úszástól, kick-box aerobiktól, jógától kisportolt-formált, napbarnított, 175 centis test, nem túl nagy, de feszes mellek, lapos has, formás fenék, gondosan szőrtelenített punci… És senki más emberfia a közelben… Mi történne, mi történhetne? A valóságban persze dehogyis akartam, hogy megerőszakoljanak, de azért fantáziáltam arról, hogy egy totálisan idegen, Adonisz-testű, ellentmondást nem tűrő pasival szexelek a szabad ég alatt … esetleg kikötözve… Be kellett valljam magamnak, a veszély is vonzott, beindított. Így aztán hamarosan nem csak napozni és olvasni jártam ki, hanem maszturbálni is. Mit mondhatnék, fiatal, egészséges, sportos nő, hónapok óta pasi nélkül… egy szó mint száz, kívánós voltam. Később még a meztelen jógázást is kipróbáltam, a kicsavart-széttárt pózok még jobban feltüzeltek.
Ez alkalommal is teljesen meztelenül napoztam, aztán szokás szerint a kezem elindult lefelé. Simogattam a puncimat, játszottam a csiklómmal, időnként be-benyúltam a hüvelyembe, ami ekkora már kellően benedvesedett. Széttártam lábaimat, felhúztam őket, talpaimat összeérintve, és feltárulkoztam a napnak. A meleg napsugarak cirógatása, ujjaim szorgos munkája és a fejemben járó erotikus fantáziák kezdték meghozni eredményüket, éreztem, hogy közeledek a csúcs felé.
Ám ekkor hirtelen zajt hallottam. Futó lábak dobbanása, és közelednek. Ki fut erre ilyenkor, hétköznap reggel nyolc óra után, amikor minden rendes ember dolgozik? Végigszaladt bennem az adrenalin, automatikusan cselekedtem. Hálát adtam az égnek, hogy a bikini alsómat, egy falatnyi oldalt kötős tangát, nem pakoltam be a biciklis táskámba, hanem ott feküdt mellettem. Ráadásul amikor levettem, csak kibújtam belőle, nem kötöttem ki oldalt, így most csak fektemben gyorsan magamra rántottam. Felállni és az ösvény túloldalán fának támasztott biciklimhez eljutni a többi ruhaneműmért viszont már nem maradt időm, mert ebben a pillanatban a fák között, alig néhány méterre, mozgást láttam. Félig felültem, az egyik kezemen könyökölve hátulról megtámasztottam magam, a másikat pedig melleim elé kaptam. Lábaimat szorosan összezártam, és reméltem hogy a kocogó nem férfi. Most, hogy tényleg rajtakapnak, már nem tűnt olyan izgatónak a dolog. Gyomrom görcsbe ugrott, hogy mi történhet. Add, hogy nő legyen!
Pechem volt. Egy pillanattal később felbukkant a futó… egy férfi. Persze egyből észrevett, de ekkor még reménykedtem, hogy talán csak fut majd tovább – de nem így történt. Lassított, és megállt pont előttem. Csak shortot és futócipőt viselt, a pólóját a kezében tartotta összegyűrve, izmos mellkasán egy pici izzadság csillogott a napfényben. Legalább tíz centivel magasabb lehetett nálam, rövid barna haj, széles áll, kimunkált izmok – és igen, kockahas. Olyan huszonnyolc körülinek néztem. Más körülmények között biztosan jobban végigmértem volna, most viszont csak az foglalkoztatott, mi lesz, hogyan másszak ki a csávából.
– Ejha, egy birtokháborító topmodell! – mély, férfias hangja volt, de ez most inkább csak megijesztett, csakúgy, mint az is, ahogy leplezetlenül mustrált. Éreztem az arcomba szökő vért, valószínűleg rákvörös lehettem. A topmodell titulus imponált. Viszont mi az hogy birtokháborító? Ezt inkább nem akartam firtatni. Egy pillanatilag nem tudtam kinyögni egy szót sem, nem tudtam mit mondjak. Látta zavaromat, de nem túl lovagiasan továbbra is rajtam legeltette a szemét és rám mosolygott. Barna szemében mohóságot és vágyat láttam, megijesztett.
– Köszi. – Ennyit tudtam kinyögni, éreztem, hogy nagyon béna, és arcom továbbra is égett. Ő közben le nem vette rólam a szemét, majd egyszer csak tekintete megállapodott a melleimet eltakaró kezemen. Egy pillanat alatt belém vágott a felismerés: a francba, azzal a kezemmel kényeztettem magamat az imént, nedveimtől csillognak az ujjaim! Nem akartam felfedni a melleimet; helyette ösztönösen ökölbe zártam a kezemet, hogy nedves ujjaimat elrejtsem. Szeme felcsillant.
– Nincs semmi baj az önkielégítéssel, biológiai szükséglet, mindenki csinálja. – Arcom kemence forróságúvá vált, nem hiszem, hogy életemben lehettem vörösebb annál. Francba! Totális lebukás! Tudja… Csak az járt a fejemben, hogy gyorsan el kell tűnnöm innen, mielőtt elsüllyedek a szégyenemben, vagy mielőtt a pasi még jobban rámmozdul.
– Ideadnád a biciklis táskámból a ruháimat ha megkérhetnélek? – Próbálkoztam. Pont köztem és a biciklim között állt.
– Óh, egy ilyen gyönyörű testet vétek lenne eltakarni. – mondta, és nem mozdult, viszont továbbra is elégedetten bámult. Megint forrósodott az arcom, tetszett az újabb dicséret, de féltem, hogy mi fog történni most. Mit lehet olyankor tenni, ha az ember lányát rajtakapják egy szál tangában a szabad ég alatt a nagy semmi közepén, és a pasi nem hajlandó odaadni a ruháit?
– Ne légy … – kezdtem volna, de közbevágott.
– És birtokháborítókkal amúgy sem tárgyalok. – mondta pajzán mosollyal. Már megint ez a birtokháborítás, mi a fenéről beszél?
– Milyen birtokháborításról beszélsz?
– Ez az erdős rész itt végig magánterület, tehát te most magántulajdont sértesz. – arca komolyabbá vált. – Nem láttad a táblát úgy háromszáz méterrel lejjebb a folyó mentén? – Fenébe, igaza van, tényleg van ott egy földút és mellette egy tábla „Magánterület, belépés csak engedéllyel”, de azt hittem, hogy az csak az útra vonatkozik, az ösvényre nem, már csak azért is mert az út a folyótól távolodik, nem pedig azzal párhuzamosan halad, mint az ösvény. Bepróbálkoztam.
– Az nem csak az út használatára vonatkozik?
– Nem bizony. – Fenébe, de hülye vagyok, gondoltam, a legtöbb erdő és tó magántulajdonban van, miért is gondoltam, hogy ez közterület… Még egy ütőkártyám maradt.
– Viszont akkor te is birtokháborító vagy – vágtam vissza, de ő csak felnevetett.
– Haha, az érdekes lenne, mivel én vagyok a tulaj. – Valahogy nem ilyennek képzeltem egy erdőtulajdonost, hanem valami idős, vadászruhás-puskás fazonnak, gumicsizmával a lábán. Azt hittem blöfföl.
– Komolyan?
– Komolyan. – válaszolta komoly képpel, talán picit sértődötten, hogy miért esik nehezemre ezt elhinnem róla. Láttam, hogy nem viccel. Puff neki, ez még nagyobb szívás mint hittem… Hogy jövök ki ebből?
– Akkor te itt laksz valahol a környéken? – próbáltam elterelni a témát.
– Nem, nincs a birtokon ház, csak az erdő meg a folyópart. A mindenki-mindenkit-ismer kis falvakat nem szeretem, ezért a városban lakom.
– És időnként kiautózol, hogy körülnézz a birtokodon? – kérdeztem, hogy lássa, hiszek neki.
– Inkább csak ki szoktam futni ide délutánonként, kicsit körbekocogni, aztán visszafutok a városba, nem árt egy kis testmozgás a jó levegőn.
Itt fennakadt a szemem egy pillanatra, ugyanis a város széle, a biciklis kilométerórám szerint úgy tizenöt kilométerre innen húzódott, ami oda-vissza harminc kilométer. Szép teljesítmény pár naponta lefutni ekkora távot! Ha egy edzőteremben találkoznánk, biztosan méltányolnám a teljesítményt. Sajnos a témaelterelés nem sikerült, ugyanis így folytatta:
– Úgy tűnik nem először napozgatsz itt. Gondolom ha délelőttönként futnék, már hamarabb lebuktál volna. – Felsóhajtottam magamban, érezve, hogy nem kerülhetem a kényes témát.
– És ez olyan nagy bűn? Bocsi. Nem tettem kárt semmiben, és amint ideadod a ruháimat, már el is tűnök. – kicsit kezdtem felhúzni magam. Itt vagyok majdnem egy szál semmiben, és ő meg csak a birtokával foglalkozik, ahelyett hogy ideadná a ruháimat, hogy elmehessek végre. Nem hagyott békén az a nyugtalanító gondolat, vagy inkább megérzés, hogy nem fog csak úgy utamra engedni, idegességem nem csillapodott.
– Gondolj bele, te mit szólnál ha a te birtokodon botlanál idegenekbe?
– Nem tudom, nincs birtokom. Akkor most mit akarsz, feljelentesz, vagy mi? – Mindegy, gondoltam, csak adja már ide a ruháimat és hadd mehessek.
– Én valami sokkal kellemesebbre gondoltam. – Egy pillanatra elakadt a lélegzetem, és összeugrott a gyomrom, észrevette. – Na, ne legyél úgy megrémülve, nem gondolok semmi rosszra.
– Nem vagyok megrémülve – hazudtam olyan magabiztosan, ahogy csak tudtam. Elmosolyodott, mintha csak rajtakapott volna valamilyen csínytevésen. Úgy éreztem olvas bennem.
– Szóval arra gondoltam, hogy kapnék tőled egy csókot, és el van intézve a dolog. – Megkönnyebbültem. Egy csók még nem a világ vége. Észrevette, hogy egy pillanatra elgondolkoztam. Mintha meglepetést láttam volna végigsuhanni az arcán. Talán nem is gondolta komolyan a csókot és meglepődött, hogy én viszont igen? Itt az idő egyezkedni egy kicsit.
– Rendben, de előbb add ide a ruháimat.
– Megkapod a bikini felsődet. – Ez is valami, gondoltam.
– Megbeszéltük.
Kikereste a táskámból a felsőt, és a kezembe adta. Nem tudtam megállni, hogy egy pillanatra ne csodáljam meg izmos testét, amit persze észrevett, és elmosolyodott. Én pedig megint elpirultam.
– Tessék. – És illedelmesen hátat fordított, hogy felvehessem. Nocsak, mégiscsak szorult belé egy kicsi úriember? Közben egy pillanatig végigjárattam tekintetem az izmos hátán, vádliján. Nem rossz! Belebizsergett testem a gondolatba, hogy mindjárt meg fog csókolni.
– Kész vagyok. – Egyből komfortosabban éreztem magamat, hogy nem kell tovább takargatnom a melleimet a kezemmel. Visszafordult, levette cipőjét és zokniját mielőtt a plédemre lépett volna, majd letelepedett mellém. Ilyen közelről még izmosabbnak látszott, mint az előbb. Mélyen a szemembe nézett. Csodálatos meleg, barna szemei valósággal ragyogtak, megigézett, nem tudtam elszakadni tőlük. Átölelt, és határozottan magához húzott. Mozdulatából áradt az erő. Nem váratott soká, megcsókolt; először csak finoman, majd egyre hevesebben, mohóbban. Elkábított a férfias kisugárzása, viszonoztam a csókot, amitől csak még szenvedélyesebbé vált; nyelveink játszottak egymással. Nem akarta abbahagyni és én nem bántam.
Talán fél percig vagy egy percig is csókolóztunk, mire végül mélyen a szembe nézett, egészen közelről, és azt mondta:
– Mégsem kellett volna visszaadnom a felsődet.
– Miért nem? – A pillanat varázsa hirtelen elmúlt, ismét felerősödött bennem a menekülési ösztön.
– Mert meg fogom csókolni a melleidet is. – Ez már túl sok volt nekem, láttam, éreztem mi jár a fejében. Ráadásul ez a magabiztos kijelentő mód. Megijedtem, de erősnek kellett mutatkoznom.
– Megegyeztünk, én betartottam amit ígértem, tartsd be te is, hagyj felöltözni és elmenni! – Ez volt minden fegyverem, az adott szavára apellálni. Ha nem enged el, mit tehetek? Elfutni biztos nem tudnék előle, a biciklimre felpattanni képtelenség úgy hogy közben fél méterre ül tőlem, segítségért kiáltani nincs értelme, ugyan ki hallaná meg?
– Sajnálom. Ígérem, hogy ez az utolsó kívánságom.
– Bocsi, de ez nem megy. Jó pasi vagy, tényleg, de nekem ez túl sok, túl gyors a tempó, túl rámenős vagy. Hadd menjek.
– Ugyan, egy kis simogatásba és csókolgatásba nem halsz bele. Muszáj látnom végre a melleidet élőben is. – Rossz előérzetem támadt.
– Hogy érted azt, hogy élőben?
– Pár hete észrevettem, hogy állandóan le van nyomódva a fű ezen a részen, így gondoltam a végére járok. – Gyomrom szűkülni kezdett. – Felszereltem két nagy felbontású kamerát oda és oda – mutatta ujjaival. Először nem láttam őket, de felállt, és közelebbről is rájuk mutatott, így már észrevettem. Tudtam, mi következik, arcom máris újra lángra gyúlt.
– Te kamerán keresztül kukkoltál? – Nem is annyira felháborodottan, mint inkább csak szégyenlősen kérdeztem. Feladtam a harcot. Mindent látott; látott meztelenül, látott széttett lábakkal, látott maszturbálni és elélvezni. Azt már meg se mertem kérdezni, hogy van-e a kamerákban zoom. Gazdag a pasi, ha erdeje van, biztos telik neki csúcstechnológiára is…
– Értsd meg kicsit a helyzetem. Valaki partizik a birtokon, felszerelem a kamerákat, és másnap látom ahogy a világ legszebb nője meztelenül napozik is kielégíti magát. Te mit tettél volna a helyemben?
– Oké, értem amit mondasz. De értsd meg, tetszett a csók, de ennyi volt, nem akarok többet.
– Pedig egy kicsit többet kell adnod.
– Kell?
– Ha hagyod, hogy megcsókoljam a melleidet, becsületszóra megígérem, hogy letörlöm a felvételeket.
– Te fel is vetted? – Éreztem, hogy elvesztettem a harcot. A felvételekkel sakkban tarthat, hiszen elég ha csak feltölti egy videómegosztóra az interneten. Nem bírnám ki, hogy az összes ismerős, barát, kolléga és rokon ezen csámcsogjon. Erre nem gondoltam, amikor arról fantáziáltam, hogy valaki esetleg megláthat…
– A kamerák automatikusan felvesznek mindent, amikor mozgás van.
– De letörölhetted volna a felvételeket.
– Te megetetted volna a helyemben? – Nem válaszoltam, hiszen igazat adtam neki. Én sem töröltem volna őket. Azért még egyet megpróbáltam:
– De ez illegális, nem?
– Nem, ha a saját magánterületeden videózol.
Ez nem jött be. Nem tudtam mit mondani. Megérezte, hogy nyert. Ismét mellém telepedett, elsimított a homlokomról egy rakoncátlan hajfürtöt. Ismét mélyen a szemembe nézett, ami felidézte bennem az iménti csók emlékét. Így szólt:
– Gyönyörű vagy, a legszebb nő akit valaha láttam. – Elpirultam. A fenébe is, ha nem akarok tőle semmit, miért pirulok állandóan el?! – Heteken keresztül láttalak a kamerákon keresztül, nem bírtam tovább. Végül áttettem a futásomat reggelre, hogy úgymond „véletlenül” összefussunk.
Átéreztem a helyzetét; én is be lettem volna indulva, ha heteken át őt kukkolom a kamerákon át, a tökéletes izmait, ahogy meztelenül maszturbál. És ő ugyebár pasiból van, „vizuálisabb” mint mi, nők, neki még nehezebb lehet… De akkor is, így letámadni és gyakorlatilag megzsarolni? Ugyanakkor volt benne valami izgató, hogy ennyire be van indulva rám. A legtöbb pasinak bejöttem, de nagy részük sosem kezdeményezett, vagy csak félénken, puhatolózva, nem elég rámenősen ahhoz, hogy igazán nőnek érezhessem magam mellettük. Ő meg ama bizonyos ló túlsó oldalát képviselte.
Nem szóltam semmit, erre ő ismét magához húzott és szájon csókolt. Testem reagált az ingerre, megbizsergett a gerincem, viszonoztam a csókot.
– Minden lányt így letámadsz, vagy csak engem ér eme megtiszteltetés? – kérdeztem minden gúny nélkül, kissé talán túl pajkosan is, mikor szánk elvált egymástól.
– Csak téged. – mosolygott rám. Nagyon szép mosolya volt.
– Megtisztelő. – nevettem vissza. Kezdett feloldódni a hangulat.
– Van egy ajánlatom a számodra.
– Óh ne, még egy? – nevettem.
– Azt mondod, túl gyors a tempó. Tartsd magadon a felsődet. Fordulj hasra, én pedig megmasszírozlak, a lábujjaidtól indulva, felfelé. A combod hátsó részétől kezdve bármikor megállíthatsz, ha nem akarod, hogy folytassam. Elengedlek és törlöm a felvételeket is. Rendben?
– Oké. – Ez az ötlet jobban tetszett. Azért kérdően ránéztem: Megmasszírozni?
– Az előző barátnőm gyógymasszőr volt, megtanított pár fogásra.
– Az előző?
– Pár hónapja szakítottunk, azóta nincs senkim. – Hogy lehetséges, hogy egy fiatal, jóképű, kigyúrt, gazdag pasinak hónapokig nincs nője, tűnődtem. – Meg se kérdeztelek, van barátod?
– Nincs – válaszoltam az igazat. Tetszett a gondolat, hogy fel akar szedni. Ugyanakkor kicsit ijesztő is volt, hiszen talán tíz perce „ismertük” egymást. És mintha megint csak a gondolatomban olvasott volna:
– Be se mutatkoztam még, Gábor vagyok. – Hát, jobb később, mint soha, gondoltam.
– Bea.
– Hölgyem? – mondta széles mosollyal és a pokróc felé intett. Hasamra fordultam.
Ígéretéhez híven a lábujjaimmal kezdte a masszázst. Igazat mondhatott a gyógymasszőr barátnőjéről, mert nagyon profin masszírozott. A talpmasszázs egyszerűen fenomenálisnak bizonyult, teljesen ellazultam tőle. Tovább haladt a bokámra, lábszáramra, lassan de biztosan haladva felfelé. Nem siette el, alaposan megdolgozta az izmaimat. Közben beszélgettünk erről-arról, egyre szimpatikusabbnak tűnt, a kezdeti furcsa indítás ellenére. A térdem fölé érve egyre inkább erotikus töltete lett a dolognak, különösen amikor a combjaim belső felét masszírozta. Kezdtem hangulatba jönni, eszembe jutottak a fantáziáim – szex vadidegennel a kék ég alatt. Viszont még mindig alig ismertem. Korábban sohasem kerítettem sort szexre a harmadik vagy negyedik randi előtt, ez a mostani pedig még csak nem is volt randi, hanem rám kényszerített akarat, bár a tény, hogy ezt a részét kifejezetten élveztem.
Combom közepéhez érve gondolkoztam, hogy megállítsam-e. Attól tartottam, hogy elszalasztom az esélyt a kiszállásra. Sejtettem, hogy természetesen a szexre megy ki a játék, ezt pedig egyelőre nem akartam. Viszont egy teljes test-masszázst, intim részeket kivéve, szívesen vettem volna. Úgy tíz centire a fenekemtől megállt, és a fülembe súgta:
– Folytassam?
– Igen – válaszoltam kis habozás után, aztán hozzátettem: de csak masszírozás, rendben?
– Rendben.
Reméltem, hogy betartja a szavát. Ahogy haladt feljebb a combjaimon, kissé széjjelebb húzta a láb
Sporty Redhead Teen Gets Fucked And Facial (B - Online szex videók pornó film
Valentina Nappi Jerks You Off Like No Other - Online szex videók pornó film
Tini lány feka fasszal, Családi szex videók és pornó filmek ingyen, nagy mennyiségen