A Főbérlő Szex Történet, A Főbérlő Erotikus Történetek

A Főbérlő Szex Történet, A Főbérlő Erotikus Történetek




🛑 TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT KATTINTSON IDE 👈🏻👈🏻👈🏻

































A Főbérlő Szex Történet, A Főbérlő Erotikus Történetek
💘Never pay again for live sex! Chat for free! 💘
💘 Watch live girls from Moscow now! Bongacams.com will blow your mind away for free! 💘

Az itt megjelenő szextörténetek csupán a fantázia művei, vagy a látogatók által beküldött sztorik, nem fedik a valóságot. Szeretnéd, hogy megjelenjen nálunk a Te szex történeted? Küldd be nekünk ide kattintva!
Felnőtt tartalom, belépés csak 18 éven felülieknek.




Főoldal

Történetek


Beküldés

Szerzők




2022-08-22
|
Horror

–Ki áll készen arra, hogy egy kicsit többet lásson Ms. Armstrongból? -kérdezi. A tömeg ujjong...

2022-08-19
|
Novella

- Pista a fűkaszával rendbe kellene tenni a csekmetet. - hallotta az édesanyja csilingelő...

2022-08-17
|
Merengő

A hátizsákjából egy írótömböt vett elő és a roskatag íróasztalra tette, amit az erdészet szállított...

2022-08-14
|
Horror

Ó, istenem…Sarah mekkora egy ribanc! Az apjának meg fogalma sincs róla. Két napja megdugtam...

2022-08-05
|
Fantasy

Az alagsor. Sötét, kígyózó folyosó, rémületkeltő zajokkal, természetellenes szagokkal, mely...

dreamboy94 :

Én is szívesen olvasnám a foly...

91esfiu :

Szia! :) én kíváncsian várnám...

91esfiu :

Ahh de jó, szinte beleéltem m...

91esfiu :

Én már nagyon várom :P

2005-08-13
|
Híres emberek

2007-02-01
|
Idézetek

Barbara, Kedves!
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...

Beküldte: Deakjanika ,
2018-02-04 15:00:00
|
Erotika

Az alábbiak 1988 januárjában-februárjában történtek, pár hónappal azután, hogy munkahelyemen – a gazdasági válság begyűrűző hatásaként – jelentős létszámleépítést
voltak kénytelenek bejelenteni. Akkoriban 48 éves voltam, az volt az első munkahelyem, „majdnem friss diplomásként” meglehetősen kellemetlenül ért a dolog,
ráadásul a barátnőm pár héttel korábban elhunyt, szóval boldogság-indexem ama bizonyos béka segge alatt volt. Nem hibáztatom a vállalatot, tényleg nagyon
rosszul ment akkoriban az üzlet, és hát tőlem volt, úgymond, a legkönnyebb megszabadulniuk, ráadásul nem voltam nős, nem voltak gyerekeim. Szerencsére
volt félretett pénzem és kaptam egyhavi végkielégítést is a vállalattól, aminek nagyon örültem, mert nem telt még le a három évem sem, így törvényileg
nem illetett volna meg semmilyen extra összeg.
 
Hamar rájöttem, hogy a vidéki városban, ahol éltem, egyszerűen egyáltalán nem volt kereslet akkoriban az én kefekötői tudásomra és – halovány – munkatapasztalatom
iránt. A környékbeli településekkel ugyanezt a helyzetet tapasztaltam, naponta órákat ingázni meg igazán nem volt kedvem, pláne az öregecske autómmal amire
sajnos nem lehetett a megbízhatóság mintaképeként gondolni... Tehát: költözés! Ha pedig költözés, akkor pedig miért ne egyből a fővárosba, ahol talán még
munka is akad. A vidéki albérletemet három hónap felmondási idővel felmondtam, és elkezdtem fővárosi állásokra pályázni – gondoltam három hónap alatt
csak találok valamit. Utólag elég optimistának tűnik, de működött: két hónappal később, nem sokkal karácsony előtt aláírtam az új munkaszerződésemet.
 
Ekkor jött egy nem várt nehézség: az albérlet. Nem is annyira az albérleti díjakkal volt a bajom persze sokszor azzal is, hanem inkább a lakások minőségével.
Kicsi, szűk, nyirkos, hideg, penészes, piszkos, lerobbant – nagyon mellbevágó volt a különbség az előző vidéki, nagy, világos, tiszta albérletemhez képest.
Persze valószínű, hogy csak peches voltam. Közben telt az idő, már január elejét mutatott a kalendárium, február elején meg kezdenem kellett az új munkahelyen.
De végül rám mosolygott a szerencse.
 
Ráakadtam egy hirdetésre, amelyben kiadó szobát hirdettek. Igazából egy kisebb komplett lakást szerettem volna kivenni, még ha csak garzont is, semmint csak egy
szobát. De a hirdetés tiszta, felújított lakást ígért – végre valami ami nem minimum százéves épületben leledzik. Persze nem túl közel a belvárosi
munkahelyemhez, de legalább az albérleti díj is egész olcsónak tűnt. Tudtam természetesen, hogy nagyon sok függ attól, ki lenne a lakótársam. Felhívtam a számot. Kellemes, fiatal női hang válaszolt.
 
évának hívták. Emlékszem az első találkozásra: nyílik az ajtó, és ott állt ő, nagyjából 150-155 centijével, formás alakjával – vékony de mégis sportosan
izmos, minden részében tökéletesen arányos testével –, hátközépig érő barna hajzuhatagával, csinos arcával, kék szemeivel; úgy 20 évesnek saccoltam.
Azt hiszem egy pillanatra ledöbbentem, nem számítottam ilyen fogadtatásra. Kifejezetten szépnek találtam. Talán egy pillanattal tovább álltam ott némán
a kelleténél, mire ő elmosolyodott, és kedvesen beinvitált. Csak nem? De igen, a jövőbeli lakótársam személyesen! Szinte automatikusan végiggondoltam,
vajon neki mi lehet az első benyomása rólam. Pár évvel idősebb férfi, húsz centivel magasabb, széles váll, kisportolt alkat korábban versenyszerűen kerékpárosztam
és úsztam, megnyerő remélhetőleg mosoly, biztosnak tűnő és viszonylag jól fizető állással a zsebében – bár ez utóbbit akkor természetesen még nem tudhatta.
Szóval: talán bejövök majd neki. Persze ez nem jelenti azt, hogy akar is majd tőlem bármit, de azért indulásnak nem rossz.
 
Körbesétáltunk a lakásban, tényleg felújított, szépen rendben tartott volt. Éva elbűvölt: kecses mozgása sokszor azt éreztem, ő valójában egy angyal vagy
tündér, és nem is igazán érinti a lába a földet, természetes könnyedsége, választékos beszéde, kedvessége, de leginkább a szemei. Igézően szép szemei volt,
első alkalommal szerintem ismét csak picit hosszabb ideig feledkeztem bele, mint illendő lett volna, de ő csak kedvesen elmosolyodott. Az albérletet persze
kivettem, jobbat nem is kívánhattam.
 
Később sok információt megtudtam. A lakás felét éva szülei fizették ki, viszont ennyire futotta nekik, a fennmaradó rész törlesztőjét neki kellett fizetnie,
ami a rezsi mellett már egy kicsit sok volt, a lakás viszont tágas, ezért döntött úgy, hogy egy szobát kiadna. 20 éves volt a haja pedig
természetesen barna. Kecses-könnyed mozgása minden bizonnyal annak volt betudható, hogy évekig táncolt, előtte pedig keményen tornázott.
 
A lakás három szobás volt, egyik hálószoba az övé, a másik lett az enyém, a nappalin pedig közösen osztoztunk. A konyha viszont az én birodalmam lett,
imádtam sütni-főzni „végre egy férfi aki tud főzni, méghozzá nem is akárhogy” – mondta, a bevásárlást, amit viszont ki nem állhattam, ő intézte. A tökéletes
munkamegosztás iskolapéldája, és mindenki elégedett :- Sok időt töltöttünk egymás társaságában a nappaliban, lévén itt volt a tévé, a hifi, meg a Playstation,
de még inkább azért mert igazából csak itt volt bármihez elegendő hely, legyen az ebéd, zsugázás, vagy éppen nyújtás és jóga. Elég hamar elkezdtük élvezni
egymás társaságát, a közös filmnézéseket, Playstation-csatákat, beszélgetéseket.
 
Éva a úszást és a táncot akkor már egy ideje abbahagyta, viszont továbbra is rendszeresen nyújtott és jógázott, hogy megőrizze hajlékonyságát. Én világéletemben
hajlékonynak hittem magam, elvégre nyújtott lábbal előre hajolva le tudtam tenni a tenyereimet a talajra, sőt, megfelelő bemelegítés után és némi küszködés
árán fel tudtam venni például a teljes lótusz-pozíciót is. A spárgát viszont sosem tudtam megcsinálni, mindig hiányzott legalább 20 centi a talajtól. Évának
mindezek hihetetlenül könnyedén mentek, sőt, egészen elképesztő pozíciókat is fel tudott venni. Elmondta, hogy milyen fontos, hogy hajlékonyak maradjunk
– nem volt nehéz dolga rábeszélni, hogy én is kezdjek el rendszeresen nyújtani és jógázni na jó, valami jógára emlékeztető dolgot művelni.
 
Eltelt pár hét és egyre jobban összebarátkoztunk, megismertük egymás szokásait. Egyre jobban megkedveltem – és egyre jobban elcsábultam. Éjszakánként elalvás
előtt ő jár a fejemben, formás idomai, és elsősorban az az igéző kék szempár. Már egy-két hét után barátként kezeltük egymást, de én szerettem volna ennél
több lenni a számára, szerettem volna egy igazi kapcsolatot. Viszont nem tudtam, hogy ő miként érez ezzel kapcsolatban, véletlenül sem akartam elsietni
a dolgot, siettetni, vagy ráerőszakolni az én vágyaimat. Sokat mosolygott rám, sokat nevetett, de éva mindenkivel ilyen volt, a mosoly és a nevetés lénye
része volt. Vajon bejövök neki, úgy is mint férfi – vagy csak mint lakótárs és barát? Egy ízben ártatlanul remélhetőleg nem feltűnően sikerült úgy terelnem
a témát, hogy megtudtam tőle, nincs kapcsolatban, nincs senkije. Mint kiderült úgy egy fél évvel korábban, a barátja egy rendezvényen összejött egy nővel és
megcsalta vele. A dolog elég hamar kiderült, mire a barátja egy tömör-velős, hideg hangvételű sms-ben szakított évával – és ennyi volt. Milyen barom lehet
hogy otthagy egy ilyen bonbázót? – tűnődtem sokszor. Évának azóta nem volt kapcsolata és azóta nem volt rendezvényen, se partin. Amikor erről
beszélt, talán egyedül akkor láttam a mindig vidám arcán átsuhanó szomorúságot. Vajon túltette már magát rajta nagyjából? Fél év lehet sok idő is, meg
kevés is.
 
Reméltem, hogy már túl van rajta, mert egyre nehezebben bírtam magammal. Különösen a nyújtás és jóga gyakorlatok voltak nehéz próbatételek, de a világért
le nem mondtam volna róluk. Sok olyan gyakorlat volt, ahol éva a segítségemet kérte – kicsit nyomjam előrébb, tartsam meg a lábait, támasszam alá a derekát,
és hasonlók. Sokszor testünk elég nagy felületen érintkezett, és néha ijedten konstatáltam kezdődő merevedésemet. Ilyenkor megpróbáltam gyorsan valami
semlegesre gondolni. Féltem, hogy észreveszi. Tartottam erősen az elutasítástól, féltem, hogy a – talán – kezdődő kapcsolatunk rossz vágányra siklik. Tapasztalatom
azt súgta, hogy nem szabad siettetni a dolgot. Legalábbis annak idején az első barátnőm azért dobott, mert „túl rámenős voltam” és „siettettem.” Megtanultam egy életre
a leckét.
 
December első hetére esett a születésnapja, gondoltam meglepem valamivel, de ehhez el kell mondanom pár részletet. A lakásban meglehetősen meleg volt –
túl jól működött a távfűtés ezen az emeleten – úgyhogy lazán öltöztünk, éva általában rövidnadrágban és pólóban vagy ujjatlan trikóban, mezítláb járt-kelt
a lakásban. A nyújtás-jóga során egy amolyan testhez tapadó, rövidnadrágnál valamivel rövidebb sport alsót viselt igen formás feneke volt benne, felül pedig
egy rövid sport felsőt viselt ami valamennyire sejtette méretes, formás melleinek körvonalát. Nos, ajándékot keresve az egyik plázában észrevettem
egy nagyon dizájnos felsőt, ami egyfajta átmenetnek tűnt a sport melltartó és a sport felső között. Megesett, hogy én tettem be mindkettőnk ruháit a mosógépbe,
és nem átallottam megnézni a ruháinak méretét, hátha jól jön még az információ. Nos, most a melltartómérete nem, nem írom le a méretet :- igen jól jött.
Megvettem, becsomagoltattam és szülinapján megleptem vele. Teljesen odáig volt tőle, és hogy gondoltam rá. Nagyon tetszett neki, gyorsan eltávolította róla
a címkéket, majd „pillanat, felpróbálom”, szólt, majd azon nyomban hátat fordított nekem, levette a pólóját és a melltartóját, és felvette a sport melltartó-topot.
Véletlen vagy nem, a szoba túlsó felében lévő tükörben láttam egy pillanatra formás melleit, ő meg, szokása szerint elmosolyodott – talán mert észrevett
a tükörben, vagy talán csak mert tetszett neki az ajándék. Egy kicsit nézegette magát a tükörben, majd odaugrott hozzám, és egy nagy „köszönöm” kíséretében
puszikat nyomott az arcomra. A mennyországban jártam. És persze aznap este alig tudtam elaludni, ez a képsor járt újra és újra a fejemben.
 
Pár nappal később történt, hogy a szokásos nyújtásunkat-jógánkat végeztük. Először ő segített nekem a nyújtással, majd rátértünk a jógára. Egy új pozitúra
volt napirenden, ami valamelyest a tarkóálláshoz hasonlatos. A problémát a pólóm okozta, ugyanis állandóan a nyakamba-fejemre csúszott, megpróbáltam begyűrni
a shortomba, de hamarosan újra kiszabadult. Éva javasolta, hogy vegyem le – hát levettem. Megbizsergett a testem a gondolatra, hogy éva félmeztelenül
lát, és különösen, amikor hozzáért csupasz hasamhoz és hátamhoz a kezével, hogy megpróbáljon a helyes pozícióba vezérelni és ott tartani. Szerintem egy
kicsit elpirultam – ő pedig szokása szerint mosolygott. De mintha talán egy kicsivel tovább hagyta volna a kezét a testemen, mintha egy kicsit többet mozgatta
volna a kezét rajtam a szükségesnél. Igen bizakodtam. Reméltem hogy tetszik neki felsőtestem, a különösen a kockahasam, amire a legfőképp büszke voltam.
Sok munkámba került az edzőteremben... Igen, bár az edzőterem elég szűkös volt, ha nagyon akartam volna, nyújthattam és jógázhattam volna ott is – de
miért tettem volna, ha itthon álmaim nője közelében és segítségével tehettem ugyanezt?)
 
Utána következett az ő sora, nyújtás. A fekete sport topot, amit tőlem kapott, időközben kimosta és most ezt viselte. Pár gyakorlat után azt mondta, hogy
szeretné a spárgagyakorlatát továbbfejleszteni, 190 fokon túl. Magyarán, hogy spárga közben a lábai ne egyszerűen a talajon legyenek, 190 fokos szögben,
hanem kicsit feljebb. Ehhez hoztunk a konyhából két széket, letettük őket egymástól megfelelő távolságra, éva pedig megcsinálta rajtuk a spárgát, amolyan
„Jean-Claude Van Damme-módra”, csak a lábszárainak alsó felénél-bokáinál alátámasztva. Ez nagyon nehéz senkinek nem ajánlom kipróbálni, úgyhogy szinte
azonnal kérte, hogy tartsam meg egy kicsit a törzsét a levegőben. Letérdeltem mögé és a combjait alulról megtámasztottam a kezeimmel, elég közel a csinos
és formás seggéhez. Nagyon erotikus helyzet volt, másodperceken belül éreztem is kezdődő merevedésemet. Közben elértünk 200 vagy talán 220 fokot is, de éva mondta,
hogy így túlságosan húzódik mindene, nem tud ellazulni, mert hiába tartom, be vannak feszülve az izmai nem is csoda. Lesegítettem a székekről, eltettük
őket, és éva új ötlettel állt elő.
 
Hanyatt feküdt a talajra, lábait kinyújtotta és széttárta, a 200 fok itt is egyből megvolt. Én ott térdeltem előtte, egyre nehezebben elrejtve azt, ami
a nadrágomban meredezett. Említettem, hogy testhez simuló sport alsót hordott, aminek szárai combjának harmadáig sem értek. Most pedig itt feküdt előttem
ez a gyönyörű és kívánatos nő, lábai széttárva, a vékony alsó szorosan követve-mutatva szeméremdombjának alakját, sejtetve pici bugyijának kontúrjait is. Kitámasztotta
magát a falhoz kezeivel, majd megkért, hogy feszítsem a lábait tovább, túl a 200 fokon. Ehhez széttárt lábainak lábszárait kellett megfognom, és felfelé
nyomnom. Eközben fejem egész közel került a lábai közéhez, talán nem volt 15 centi sem. Merevedésem fokozódott, nem tudtam tenni ellene.
 
Felnéztem rá, találkozott a tekintetünk. Láttam, hogy kicsit elpirul – gondolom én is elpirulhattam, mert kissé forrónak éreztem az arcomat. Néztem, testem
lázban égett, és éreztem, nem bírom tovább, valamit tennem kell. Most vagy soha, mi lehet ennél jobb alkalom!?
 
– Éva? – kezdtem.
– Igen jumbo? – válaszolta egy bizonyos lágy, érdeklődő hangsúllyal. Éreztem, hogy vár, hogy megtegyem az első lépést. Illetve a másodikat, mert az elsőt már
megtette ő ezzel a pozitúrával – sejtettem, hogy előre így tervelte ki. Ekkor jöttem rá, hogy nem gondoltam át, hogy mit is fogok mondani, így
hát kimondtam őszintén azt amit gondoltam.
– Szivesen megnéznélek még ennél is kevesebb ruhában! Mit szólnál ha megpróbálnánk ezt a gyakorlatot úgy, hogy kevesebb ruha van rajtad? – ami így sem volt sok: top,
sport alsó és fehérnemű. – Izgultam, hogy mit válaszol, nem túl korai-e, nem veszi-e túl rámenőnek.
– Én nem bánnám – mondta sokat sejtetően, amitől mindketten elpirultunk, majd intett, hogy engedjem el a lábait.
 
Lassan elkezdte húzni le magáról a topot, előtűntek formás csöcsei – istenem de formásak voltak! Éva látta, hogy milyen hatást gyakorol rám. Összezárta
a lábait, féloldalt fordult, és kinyújtotta felém a kezeit. Mikor mellételepedtem, magához ölelt. csöcsei hozzáértek csupasz felsőtestemhez, szinte égették
a bőröm. Úgy éreztem, 230 Wolt járja át a testem, szinte lángolt. A csöcsbimbói méretesek és kemények voltak, a csöcsei nem voltak barnák, de nagyon formásak és feszesek.
Mélyen a szemeimbe nézett, arcunk közeledett egymáséhoz, éreztem, ez az a pillanat! Behunyta a szemeit, én pedig megcsókoltam, először finoman, gyengéden,
majd egyre szenvedélyesebben, ő pedig viszonozta. Miközben nyelveink egymással játszottak kezem felfedezőútra indult, nyakát, vállát, csöcsét simogatta.
Bőre tökéletes volt, sima, puha, selymes. Mikor már nagyon belendültünk a dologba, hirtelen megállított:
 
– Jumbo várj, nem ez volt a terv – mondta színlelt komolysággal.
– Milyen terv? – nyögtem.
– Nem azt mondtad, hogy szeretnél látni a spárgagyakorlat közben még kevesebb ruhában?
– De igen.
– Hát, a még kevesebb ruha már megvan, de „kicsit” eltértünk a gyakorlattól, lássunk neki ismét. – mondta majd, kicsit elgondolkozva hozzátette – Bár jobban
belegondolva talán még mindig kényelmetlenül túlon túl sok a ruha. – Felhúzta a lábait; lassan húzta lefelé a sport alsót, majd átbújtatta lábfejein és egy kecses
mozdulattal a sarokba elhajította. Ezután lassan ismét kinyújtotta a lábait és még lassabban széttárta őket. Úgy volt, ahogy gondoltam, csak egy icike picike tangát viselt
a sport alsó alatt. Most pedig ez a tanga volt az egyetlen ruhadarab rajta, alig fedve valamit tökéletes testéből. Faszom kőkeménnyé merevedett és már-már
fájdalmasan lüktetett. Éva észrevette, elvörösödött, majd csábosan így szólt:
– jumbo Rajtad is túl sok ruha van még. – Mire habozás nélkül megszabadultam a shortomtól. A gatyám már „sátrat” alkotott. Éva megállított:
– Most folytassuk a nyújtással – mire én engedelmesen feszíteni kezdtem felfelé a lábait, közben egészen közel kerültem a tangához. Nem bírtam magammal.
Elkezdtem simogatni a lábait, már nem feszítve őket tovább, előbb a lábszárait, majd a combjait, lassan feljebb és feljebb haladva. Nem ellenkezett, a
lábait sem zárta összébb. Felbátorodva haladtam tovább. Pár centire a tangától irányt váltottam, feljebb és feljebb haladtam, hasát, majd a csöcseit kényeztetve.
Éva fel-felsóhajtott, továbbra is maximálisan széttárva tartotta a lábait. Én pedig haladtam feljebb, előbb csak a lábai között térdelve, majd lassan fölé
hajolva. Ő megérintett, előbb a vállamat, karjaimat simogatta, majd a hasamat és hátamat fedezték fel kezei. Gatyámhoz érve fülembe súgta:
– jumbo Vedd ezt le. – Megszabadultam a gatyámtól, ismét fölé hajoltam, ő pedig a hasamat simogatta, lejjebb és lejjebb. Elégedett mosollyal nyugtázta,
hogy nincs szőrrengetegem odalent – valamiért mindig is esztétikusabbnak éreztem az intim tájaimat szőr nélkül, így hát rendszeresen nyírtam erre rendszeresített
Michelle Wild casting, Családi szex videók és pornó filmek ingyen, nagy mennyiségen
Megdugtam A Tulajt Szex Történet - Hetero, Erotikus, Izgató Szex Történetek
Pinába Élvezés - Online szex videók pornó film

Report Page